A anyag legalapvetőbb építőkövei
|
|
|
LEPTONOK Ezek
a részecskék magukban is léteznek! |
KVARKOK Ezek
a részecskék csak együtt,
kötött állapotban léteznek! |
||
|
|
|
Töltése
= –1 |
Töltése
= 0 |
Töltése
= +2/3 |
Töltése
= –1/3 |
|
Ezek alkotják a közönséges
anyagot |
1.
család |
ELEKTRON
(e
–) |
ELEKTRON NEUTRÍNÓ (ν e) |
UP (u) [FEL] |
DOWN (d) [LE] |
|
Kozmikus sugárzásban, és
részecske gyorsítókban találhatóak. A
„Big Bang” utáni pillanatokban is létezhettek. |
2.
család |
MÜON (μ
–) |
MÜON NEUTRÍNÓ (ν μ) |
CHARM
(c) [BÁJOS] |
STRANGE
(s) [FURCSA] |
|
3.
család |
TAU
(τ –)
|
TAU NEUTRÍNÓ (ν τ) |
TOP (t) [FELSŐ] |
BOTTOM
(b) [ALSÓ] |
|
Kiegészítések
a táblázathoz:
ELEKTRON (e-): Felelős az elektromosságért, valamint a kémiai
reakciókért. Tömege = 0,51 MeV/c2.
MÜON
(μ-): Az elektron nehezebb rokona. 1937-ben fedezték fel. Tömege
= 0,106 GeV/c2.
TAU (t-): az elektron és a müon nehezebb rokona. 1975-ben fedezték fel. Tömege
= 1,78 GeV/c2.
ELEKTRON
NEUTRÍNÓ (ne):
Igen ritkán hat kölcsön más anyaggal. 1956-ban figyelték meg.
MÜON
NEUTRÍNÓ (nm):
Az elektron neutrínó rokona. 1962-ben fedezték fel.
TAU
NEUTRÍNÓ (nt):
Létezésének indirekt bizonyítéka 1975. Közvetlenül megfigyelték
2000-ben.
UP
[FEL] KVARK (u): Tömege
~ 3 MeV/c2.
CHARM
[BÁJOS] KVARK (c): A
FEL kvark nehezebb rokona. 1973-ban fedezték fel. Tömege ~ 1,2 GeV/c2.
TOP
[FELSŐ] KVARK (t):
A legnehezebb kvark, felfedezése 1994-ben. Tömege ~ 175 GeV/c2.
DOWN
[LE] KVARK (d): A LE
kvark nehezebb rokona. 1947-ben bizonyított a létezése. Tömege ~ 6 MeV/c2
.
BOTTOM
[ALSÓ] KVARK (b):
Nehezebb rokona a LE és a FURCSA kvarknak. 1977-ben fedezték fel. Tömege ~
4,2 GeV/c2 .
A
protonok két FEL és egy LE kvarkból állnak.
A
neutronokban egy FEL és két LE kvark van.
Az utóbbi időkig
úgy gondolták, hogy a neutrinóknak nincs tömegük. Számos, napjainkban végrehajtott
kísérlet arra utal, hogy a neutrínóknak mégsem zérus a tömegük.
A táblázatban
szereplő összes részecskének van antirészecskéje.
Ha egy részecske
és az antirészecskéje találkoznak, akkor megsemmisülnek (annihiláció) és
úgynevezett erőhordozó bozonok születnek pl:
A fenti állításnak
a fordítottja is igaz. Egy erőhordozó bozonból egy részecske – antirészecske
pár születhet pl:
vagy
